Kliensem a harmincas évei közepén járt, amikor először jelentkezett tanácsadásra. Sikeresnek tűnt kívülről – saját vállalkozása volt, dolgozott, pénzt keresett. Belül viszont teljesen más érzések uralkodtak el rajta.
„Folyamatosan halogattam. Tudtam, mit kéne csinálnom, de nem volt bennem erő, lendület, akarat. Egyszerűen mindig találtam valami mást, valami sürgősebbet – aztán meg szorongtam, hogy nem haladok.”
A tanácsadás során Bence feltérképezte a saját belső mozgatórugóit. Kiderült, hogy a tökéletességre való törekvés, a gyermekkori maximalista elvárások és a saját önértékelési problémái együtt bénították meg.
Elkezdtek dolgozni azon, hogy ne az eredménytől függjön a saját értéke, hanem merjen hibázni, próbálkozni – és lépni. Közösen kialakítottak egy olyan rendszert, ami megtartotta őt a cselekvésben, még akkor is, ha épp nem volt kedve.
Ma már rendszeresen sportol, jobban beosztja az idejét, és végre elindította azt a régen tervezett projektet, amit már két éve tologatott.
„A legnagyobb ajándék számomra az volt, hogy újra bízni tudtam magamban. Most már nem csak álmodozom – meg is valósítom.”
